Beszámoló az Eucharisztikus Tudományos Konferenciáról

Esztergom, 2018. november 27-29.

 

Kedves Testvérek! Isten kegyelméből részt vehettünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésére szervezett Eucharisztikus Tudományos Konferencián. A konferencián elhangzott előadásokról szeretnénk néhány gondolatot megosztani.

Az első előadó Dr. Schőner Alféd főrabbi a „A mai széder este és annak liturgikus kapcsolata” címmel tartott előadást. Kifejtette, hogy a pesszach vagy másképpen széder ,a szabadulás ünnepe a szó lelki és fizikai értelmében. Az ünnep rendjét az ún. haggadákban szabályozzák. Sokféle haggada közül kiemelkedő az OMZSA haggada, amelyben fellelhető az Eucharisztia is. A pesszach üzenete, hogy a szülőktől kapott örökséget tovább kell adni nemzedékről nemzedékre. A főrabbi azzal a gondolattal zárta előadását, hogy a három monoteista vallás szélsőségektől, „a fundamentalizmustól mentes megélése közel viszi az embereket egymáshoz”, majd egy híres rabbit idézett: „Milyen szép és fenséges, hogyha a testvérek együtt gondolkodnak”.

Dr. Verő Tamás főrabbi „A zsidó családi liturgia a széder estén kívül” című előadását az asztali áldásokra hegyezte ki. Elmondta, hogy a zsidó hagyományok szerint csak az minősül étkezésnek, ha kenyeret is fogyasztanak. Az olajbogyó nagyságát meghaladó kenyér fogyasztása előtt és után már imát kell mondani. Minden étkezés előtt és után kötelező a rituális kézmosás. Az étkezések után a 137. zsoltárt énekelik.

A két előadás után a feltett kérdésekre válaszoltak a főrabbik. Dr. Schőner Alfréd elmondta, hogy a szünetben Dr. Erdő Péter bíboros javasolta, hogy a jövő évben együtt emlékezzenek meg a soa esztergomi áldozatairól, melyet ő nagy örömmel fogadott.

A következő nap első előadója Michael Zheltov atya volt, az orosz ortodox egyház képviseletében, aki „Az eucharisztia az orosz ortodox egyház gyakorlatában” címmel tartott előadást. Történelmi visszapillantása keretében beszélt a Nagy Péter cár idején végrehajtott reformokról, amelyek előírták, hogy mindenkinek évente legalább egyszer részesülnie kell a szentáldozásban és erről igazolást is kellett kiállítani. A jelenlegi helyzetről elmondta, hogy 3 napos böjtnek és imának kell megelőzni az áldoztatást. 6 órával az áldozás előtt nem szabad étkezni és szexuális életet élni.

Dr. Nikolae Preda diakónus a román ortodox egyház tagjaként „A szent liturgia és az eucharisztia gyakorlata a román ortodox egyházban (Az Eucharisztiában használt kenyér) „címmel tartotta meg az előadását. Elsőként a keresztények összetartozásának bizonyítékaként említette, hogy a Szentírás szerint mi mindannyian egy kenyéren élünk. Ha ugyanazt a kenyeret esszük, miért nincs béke és szeretet közöttünk? A szentkenyér elkészítését, a folyamatokat, a kereszteléssel, az áldozással és a bérmálással hozta párhuzamba. A húsvéti áldozás előtt a kenyeret és a bort a híveknek kell az oltárhoz vinniük, és az átváltoztatott kenyérből (proszfora) és borból részesülnek. Az előadásban hosszasan beszélt a szentkenyérre nyomott szimbólumokról és a jelentésükről.

Az utolsó ortodox előadó Makarios Christopoulos püspök, a konstantinápolyi ökumenikus patriarhátus részéről „Az eucharisztia a bizánci teológiában” címmel tartott előadást. Isten egységre szólít bennünket! – kezdte beszédét. Az eucharisztiában Jézus a szentkenyérben jelen van, ugyanakkor az Atya jobbján ül. A képrombolások idején heves viták voltak az Eucharisztia megítélésével kapcsolatban.

Kocsis Fülöp érsek – metropolita a magyar görög katolikus egyház részéről zárta le a délelőtti előadásokat. „Az eucharisztia tisztelete a magyar görög katolikus egyház gyakorlatában” című előadásában elmondta, hogy a görög katolikusok híd szeretnének lenni az ortodoxok és a római katolikusok között. Az ortodoxia és a görög katolikusok között nincs felfogásbeli különbség az eucharisztiával kapcsolatban. A szentségimádás náluk is meg van, de más formában, mivel a görög katolikusok kovászos kenyeret használnak (proszfora). Az áldoztatás náluk szigorúbb előírások szerint történik, csak parókus (áldozó pap) vagy külön püspöki engedéllyel diakónus áldoztathat.

A délután folyamán Dr. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök „Az úrvacsorától szóló teológiai felfogás és gyakorlat az evangélikus egyházban” című előadását hallgathattuk meg. A püspök úr reményét fejezte ki, hogy a 2020. évi Eucharisztikus Világkongresszus közelebb viszi a keresztényeket egymáshoz. Az ágostai hitvallás szerint az Oltáriszentségben, valóságban jelen van Jézus teste és vére. Az evangélikus egyházban kettő szentséget ismernek, a keresztséget és az oltáriszentséget. A katolikus – evangélikus viszonyban legfontosabb a lelki ökumené, az egység.

A következő protestáns előadó Dr. Fekete Károly református püspök volt, aki „Az úrvacsora értéke és jelentősége a református teológiában” címmel tartott előadást. Az úrvacsora nagy érték a református egyházban, évente 6 alkalommal történik meg az istentiszteleteken, ezen kívül bűnbánati alkalmakkor is lehetséges a megtartása. Az úrvacsora virtuális cselekmény, az utolsó vacsorára történő emlékezés.

A három magyar előadóhoz több kérdés is érkezett, ezek közül a Heidelbergi Káté 80. kérdése elég kényes témának számít. A református püspök véleménye szerint ez a kérdés idejétmúlt, indulatos és méltatlan tanítás.

Az utolsó napon Dr. Kajtár Edvárd atya, a pécsi székesegyház plébánosa „Az eucharisztia liturgiája az első keresztény évszázadokban és az áldoztatás liturgiája az első századoktól napjainkig” hosszú című és nagyon sok mondanivalójú előadást hallgattuk meg elsőként. Edvárd atya elmondta, hogy az áldozásban nem csak Jézussal, hanem a szentháromsággal egyesülünk. Az áldoztatás eredetileg két szín alatt történt. A betegek áldoztatásából alakult ki az egy szín alatti áldoztatás. Az áldoztatás során a híveknek kell az oltárhoz járulni, és nem a papnak a hívekhez. Az újkortól kezdve térdelve, kézbe adva kellett a szentostyát átvenni.

A következő előadó Dr. Németh Norbert atya a Pápai Magyar Intézet rektora volt, aki „Az Eucharisztia, mint szent emlékezés és az Eucharisztia Krisztus keresztáldozatának jelenvalóvá tétele a szentmisében” címmel tartotta meg az előadását. Az Eucharisztia Jézus egyetlen áldozatának felajánlása, amely jelenvalóvá válik. Az Eucharisztia háromféle módon van jelen: 1. Az Ószövetségben, mint előkép (pászka); 2. Az Újszövetségben, mint eljött valóság; 3. Az egyház korában, amiben magunk is élünk. A szentmise nem csak megemlékezés, hanem Jézus áldozatának jelenvalóvá tétele. Az Eucharisztiában Jézus valóságosan megjelenik, az ember számára nem érthető, érzékelhető formában, de valóságban.

A nap folyamán még négy előadás volt, amelyen sajnos már nem tudtunk részt venni.  Az előadásokról hangfelvételt is készítettünk, amely hamarosan felkerül a honlapunkra is.

 

Testvéri szeretettel:       Orbán Zoltán és Orbán Zoltánné Marika (Szentlélek Közösség, Dombóvár)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Weboldalunkon cookie-kat használunk a keresési előzmények tárolásához. Ezek elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. További információ

A honlapon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Amennyiben a beállítások változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattint, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás