Széder est

A messiási peszáhi Széder estről röviden

  

A peszáh jelentése

A peszáh ünnepe az egyiptomi kivonulásról emlékezik meg. A peszáh (paszah) ige jelentése elkerülni, átugrani. Az ítélet és a halál „… elkerülte [peszáh] Izráel fiainak házait Egyiptomban, midőn sujtotta Egyiptomot…” (2Móz 12,27). A magyar zsidóság által kiadott Ószövetség (IMIT fordítás) is így nevezi az ünnepet: „Az Örökkévaló elkerülési ünnepe (hág hápeszáh) az” (2Móz 12,11c). Peszáhnak hívják összefoglalóan az egész ünnepet is, amely így a bárány feláldozását és vére általi megmenekülésre emlékezést, a kovásztalan kenyerek ünnepét (3Mózes 23,6–8) és az első zsengék ünnepét foglalja magába (3Mózes 23,9-14). Az Újszövetségben az ünnep három részében beteljesedett: Jézus halálával, romolhatatlan (kovásztalan, bűntelen) testének sírba tételével és első zsengékkénti feltámadásával. A peszáh az Úr ünnepe, a 3Mózes 23. fejezetében, ahol az Örökkévaló felsorolja az ünnepeit, az első: „Az első hónapban (ez a niszán hónap), a hónap tizennegyedikén este van az Örökkévaló peszachja.”

 

Honnan ered a peszáhi Széder este?

Azon az éjszakán rendelte el a Mindenható a Széder este megtartását, amikor Izrael népe kivonult Egyiptomból (2Mózes 12–13). „Ez az éjszaka az, mely az Örökkévalónak van szentelve” (2Móz 12,42). Ezen az estén – éjszakába nyúlóan – fogyasztották el a peszáhi bárányt, aminek a vérét felkenték házaik ajtófélfáira, hogy védelmet nyújtson Isten pusztító haragjával szemben (2Mózes 12,7.13.23.29). E vacsoráról Isten pontosan rendelkezett (2Móz 12,43–49) és a kivonulás eseményeire emlékezésül örökre meg kell tartania Izraelnek. „Őrizzétek meg ezt a dolgot törvényül neked és fiaidnak mindörökké” (2Móz 12,24). Ezért ezt az ünnepet 3500 év óta megtartja Izrael egészen a mai napig. Sokszor családi körben ülték meg, de az elvilágiasodás miatt ma az ünnep inkább a zsinagógában, a zsidó hitközségben zajlik. A vacsora elfogyasztásával tulajdonképpen bibliai parancsolatot töltenek be.

Jézus az igazi peszachi bárány

Az egyiptomi kivonulás után kb. 1500 évvel Jesua (Jézus) kereszthalála és feltámadása pontosan peszáh ünnepére esett (pl. János 18,39; 19,14.31). Az időbeli egybeesés is mutatta Isten próféciáinak pontos beteljesedését. Azon a napon, amikor a jeruzsálemi Szentélyben, bárányok tízezreit áldozták fel peszáhi bárányként, Jesuát a városon kívül keresztre feszítették. A Messiás Isten Bárányaként (János 1,29), valódi peszáhi Bárányként váltotta meg népét és a világot. Az apostolok ezt a több helyen és formában kifejezésre juttatják az Újszövetségben. Pál írja: a mi peszáhi bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk” (1Korintus 5,7c). János apostol felhívja a figyelmet arra, hogy prófétai előkép teljesedett be azzal is, hogy a Messiás csontját sem törték meg a kereszten, ahogy a peszáhi bárányét (2Móz 12,46 vö. János 19,31–36). Péter „hibátlan, szeplőtelen” Báránynak nevezi Jézust (1Pét 1,19), hibátlannak, mint amilyennek a peszáhi báránynak kellett lennie: „Hibátlan, ép bárány, egyéves hím legyen” (2Móz 12,5).

Jézus a kovásztalan kenyér

Az új szövetség első úrvacsorája a Messiás utolsó Széder estjén zajlik le, a kenyér és a bor Jesua testét és vérét ábrázolja ki. Az utolsó vacsorán, pontosabban az utolsó Széder vacsorán Jesua a kenyeret emeli fel: „Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem!” (János 26,26). Ez a Tórát (törvényt) megtartó Messiás és zsidó tanítványai Széder estéjén csak kovásztalan kenyér, héberül macesz lehetett. Jézusban nem volt kovász, az Újszövetség tanítása szerint azt jelenti, hogy nem volt benne bűn (pl. 1Korintus 5,6-8).

Mi a Haggada?

A Széder estnek egy meghatározott rendtartás szerint kell lefolynia. A héber Széder kifejezés rendet jelent. Az ünnepnek tehát van egy “liturgiája“, amit különböző korok és zsidó irányzatok szabadon formáltak. Ezt tartalmazza a haggada, amely elbeszélést jelent. Olyan elbeszélés, elmesélés, amikor a történetet a saját szavaival mondja el az ember. A Széder estére szóló bibliai parancs ugyanis ez: „És beszéld el a te fiadnak azon a napon, mondván: Ez azért van, amit az Örökkévaló velem cselekedett, midőn kivonultam Egyiptomból!” (2Móz 13,8 vö. Zsolt 44,2).

A messiási Széder est visszahelyezi az ünnepet zsidó kontextusában és így bibliai kontextusában is. Az Újszövetség sok tanítása, fordulata jobban érthetővé válik a biblikus zsidó háttér megértésével. A Peszáh Messiásban című ingyenesen terjesztett füzetben részletesebb leírás olvasható az ünnepről. További tanítások találhatók a www.izrael–immanuel.net honlapon és egy játékfilm egy Jézus halála utáni messiási Széderről, amely az ünnep lényegét jól kifejezi (Ünnepek mappa/Peszáh mappa).

             

                      NAGYPÉNTEK                           NAGYSZOMBAT                                   VASÁRNAP

                     (előkészületi nap)                                                                                  (a hét első napja)

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments

Weboldalunkon cookie-kat használunk a keresési előzmények tárolásához. Ezek elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. További információ

A honlapon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Amennyiben a beállítások változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattint, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás