Imaút: 73. Zsoltár

Te jót adsz mindenkinek, mert Te jó vagy. Kegyelmes, irgalmas, igazságos és bölcs. Te tudod, jóságodban mit engedsz meg, Te ismered bölcsességben az emberek szívét. Csak a Te Szavad által van életünk. Segíts megismernünk atyai szívedet, amely tele van irántunk való szeretettel, türelemmel. Segíts, hogy mi is ilyenek legyünk egymással.

73. Zsoltár

1Ászáf zsoltára.
Milyen jó az Isten az igazakhoz,
azokhoz, akik tiszta szívűek!

2Az én lábam mégis majdnem megingott,
majdnem megtántorodott lépésem,

3mert elfogott a kérkedőkkel szemben az irigység,
amikor a bűnösök jólétét láttam.

4Hisz nincs akadály az útjukban,
testük egészséges és kövér.

5Nem viselik a halandók nyomorúságát,
az embereket sújtó csapások nem érik őket.

6Ezért kevélység a nyakláncuk,
és az erőszakosság mint köntös borítja őket.

7Mintha a zsírjukból fakadna a gonoszság,
úgy tör elő szívükből a gondolat.

8Álnokságot terveznek és gúnyolódnak,
fennhéjázva erőszakot hirdetnek.

9Felnyitják szájukat az ég ellen,
és jártatják nyelvüket a földieken.

10Ezért magasan ülnek
és a víz árja nem éri el őket.

11Azt mondják: »Hogy lenne erre gondja Istennek,
hogy is lenne tudomása erről a Fölségesnek?«

12Íme, ők bűnösök, életük folyamán mégis bővelkednek,
és megsokszorozzák gazdagságukat.

13Azt gondoltam: »Hiába tartottam hát tisztán szívemet,
mostam kezem az ártatlanságban,

14hisz mindennap ostort szenvedek,
és fenyíték ér minden reggel!«

15De ha azt mondanám: »Én is úgy beszélek, mint ők!«,
íme, árulója lennék fiaid nemzetségének.

16Gondolkoztam, hogy megértsem ezt,
de nehéz volt nekem,

17amíg be nem mentem Isten szentélyébe,
és meg nem értettem végső sorsukat.

18Bizony, síkos talajra állítottad őket
és romlásba veted.

19Hogy elpusztulnak egy szempillantás alatt!
Elvesznek a félelemtől.

20Mint ahogy az ébredő álma elenyészik, Uram,
úgy tünteted el képüket, ha felkelsz.

21Mert keserűség fogta el szívemet,
fájdalom hasogatta vesémet;

22Esztelen voltam és értelmetlen,
oktalan állatként viselkedtem előtted.

23De én mindenkor veled maradok,
mert te megfogtad jobbomat.

24Tanácsoddal vezetsz,
S aztán dicsőségre emelsz.

25Hiszen kim van az égben,
és miben lelném a földön kedvemet rajtad kívül?

26Érje bár testemet, szívemet enyészet,
szívem Istene s osztályrészem mindörökké az Isten.

27Mert akik eltávoznak tőled, íme, elpusztulnak,
megsemmisíted mindazokat, akik hűtlenül elhagynak téged.

28Nekem azonban jó az Isten közelében,
az Úrban, az én Istenemben bíznom,
és hirdetnem minden művedet
Sion leányának kapuiban.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments

Weboldalunkon cookie-kat használunk a keresési előzmények tárolásához. Ezek elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. További információ

A honlapon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Amennyiben a beállítások változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattint, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás