„Minden forrásom belőled fakad”

Beszámoló a Keresztény – Zsidó Tanács nyílt üléséről a Sapientián

 

2019.11-  Budapesten a Sapientia Szerzetesi Főiskolán tartotta nyílt ülését a Keresztény – Zsidó Tanács, amelynek „Minden forrásom belőled fakad” címet adták.

A konferenciát Dr. Székely János római katolikus szombathelyi megyés püspök, a tanács keresztény oldali elnöke nyitotta meg. Székely János röviden ismertette a Keresztény – Zsidó párbeszéd, a Keresztény -Zsidó Világtanács létrejöttének történetét. Kiemelte, hogy 1947- ben alakult meg a világtanács, amelyet Magyarországon Paskai László, egykori Esztergom-Budapesti főegyházmegye bíborosa ,Magyarország prímása vezetett be.

Magyarországon a keresztény/ keresztyén történelmi egyházak és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és legújabban a Bét Orim reform zsidó hitközség részvételével zajlanak az üléseik.

Dr. Erdő Péter, jelenlegi Esztergom-Budapesti főegyházmegye bíborosa, Magyarország prímása „Európa szellemi gyökerei” címmel tartott előadásában többek között elmondta, hogy a zsidóság, az idősebb testvér elismerése, élő kapcsolat saját gyökereinkkel. A szerzetesek napi öt zsolozsmája, a zsoltárok éneklése közel hozza a szerzeteseket a zsidósághoz. Az I-II. században még a rabbinikus tanításokat használták a keresztények is.

Alexandria Philon magyarázatát olvasva Ábrahám és a három vándor bibliai jelenetéről eszünkbe jutnak a korai keresztény közösségek dogmatizálás előtti  megfogalmazásai, amelyet ma a Szentháromság titkának nevezünk. Az egyházi bíráskodások is a zsidó hagyományt követik. Aquinói Tamás igazságmagyarázatai szintén zsidó eredetűek.

A zsidó-keresztény örökséget kettévágni vagy egymással ellentétbe állítani, keresztény szempontból a valóság tagadása és önpusztító lehetetlenség volna.

 

Radnóti Zoltán főrabbi, a Bét Sálom zsinagóga rabbija, a tanács zsidó oldali elnöke, a „Tíz parancs, mint az emberiség legnagyobb kincse” címmel tartott előadást.

A tíz parancsolat mindenféle diktatúrával ellentétes.  Zsidó hagyomány szerint a lélek tökéletes, tiszta Isteni szikra az emberben. Minden ember lelke ott volt a Szinaj (Sinai) hegynél a Tóra adáskor .

Mózes 40 nappal leírta Isten szavait, Isten 40 éjszaka elmagyarázta neki, ebből lett a szóbeli hagyomány. Ha a tíz parancsból 7 parancsot betartanánk, béke lenne a földön! Isten minden betűjében tanítás van.

A héber abc Alef-fel kezdődik, a Tóra  viszont Bét-tel (Bresit=kezdetben volt). Az Alef átadta helyét, ami az alázatosságot, szeretetet jelenti.

 

Karaszon István  professzor, református lelkész, a Károli Gáspár Egyetem tanára „ Az Ószövetség emberképe, történelemképe, mint az európai emberkép egyik legfőbb forrása” címet adta mondanivalójának. Az emberben jelen van a jó és a rossz is, Jákob csalásában megjelenik a pozitív oldal is, Dávid nagyon sok bűnt követett el, de a próféta szavára bűnbánatot tart. Az eredendő bűn nem jogosít fel bennünket arra, hogy az ősöket elítéljük.

A felekezeti, vallásközi párbeszéd lényege az antropológia, maga az ember!

 

Jakab Béla evangélikus lelkész, az Óbudai Evangélikus Egyházközség parókusa „A protestantizmus hozzájárulása Európa kultúrájához, szellemiségéhez”  gondolatköréhez elmondta:

Az egyházközsége területén szolgáló különböző felekezetek hitoktatói mindenben segítik egymást.  A protestantizmus elősegítette a Biblia lefordítását a népek nyelvére. A reformáció után a nyomdák többsége protestáns tulajdonban volt. A színdarabok, előadások többségét protestánsok írták, tartották. A művészet, festészet, zene területén is a reformátorok jártak az élen.

A reformációhoz hasonló a  teltházas „Szólj be a papnak” rendezvény!

 

Szőke Péter a katolikus Szent Egyed közösség  vezetője utolsóként a „Vallásközi párbeszéd ma” címmel tartotta meg előadását.

Az ember szeret a maga kis világában élni. 800 éve találkozott Assisi Szent  Ferenc  és Melek-al Kamil szultán, ami a vallásközi párbeszéd jelképe. A Nostra Aetate eltörölte az addigi zsidó ellenes imát a szentmiséken. Szent II. János Pál a pápák közül elsőként nevezte a zsidókat „idősebb testvéreimnek”.

Az Assisi helyszín Szent Ferenc szellemét idézi, ezért tartják itt a vallásközi béke világtalálkozókat.

Nincs a világon egyetlen ország sem, amely homogén, pld. Szaud -Arábiában kb. 1 millió keresztény él.

Assisi nagyon fontos a keresztény felekezetek közötti párbeszéd szempontjából is.  Minden év január hónapban megtartott ökumenikus imahét utáni napon Magyarországon keresztény-zsidó imanapot tartanak.

A vallásközi párbeszéd nem csak a vezetők kötelessége! A vallásközi párbeszédben a keresztény – zsidó párbeszéd  jár az élen.

Az iszlám koronként változik, a történelem során előfordult olyan időszak, amikor a béke eszköze volt.

Személyes történettel fejezte be mondandóját, amely arról szólt, hogy egy muszlim fiatalember példája nyomán került kapcsolatba a Szent  Egyed közösséggel.

 

2019.december 02.

Orbán Zoltán

Szentlélek Közösség