1A karvezetőnek. Hárfára. Ászáf zsoltára. Ének.
2Ismeretes Júdában Isten,
nagy a neve Izraelben.
3Sálemben van sátra,
és a Sionon van lakása.
4Ott törte össze a villogó nyilakat,
a pajzsot, kardot és a harci eszközöket.
5Ragyogsz, te Fölséges,
a pusztító hegyekről.
6Kifosztották a büszke szívűeket,
álomba merültek,
kezüket sem találták az erős férfiak.
7Feddésedtől, Jákob Istene,
megdermedt a ló és a szekér.
8Rettenetes vagy te, ki állhat ellened,
ha felgerjed haragod?
9A mennyből hallattad ítéletedet;
Megrendült és elcsöndesedett a föld,
10amikor Isten ítéletre kelt,
hogy megszabadítson minden szelídet a földön.
11Mert még az ember haragja is téged dicsőít,
s ünnepnapot ülnek neked, akik megmenekültek haragodtól.
12Tegyetek fogadalmat és rójátok le az Úr Istennek;
Mind, aki körülötte van, ajándékot vigyen a Rettenetesnek,
13aki megtöri a fejedelmek gőgjét,
aki rettenetes a föld királyai számára!