Imaút: 72. Zsoltár

¹Salamontól.

²Isten, add át ítéletedet a királynak,
igazságodat a király fiának,
hogy igazságosan ítélje népedet,
és méltányosan szegényeidet.

³Békét teremjenek a hegyek a népnek,
és igazságot a halmok.

⁴Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek,
nyújtson a szegények fiainak segítséget,
s alázza meg az erőszakoskodót.

⁵Éljen, amíg a nap és a hold,
nemzedékről nemzedékre.

⁶Úgy szálljon le, mint az eső a rétre,
s mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet.

⁷Virágozzék napjaiban az igazság
és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik.

⁸Uralkodjék tengertől tengerig,
A folyamtól a földkerekség széléig.

⁹Boruljanak le előtte a sivatag lakói
s ellenségei nyalják a port.

¹⁰Tarzis királyai és a szigetek hordjanak adományokat,
Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak.

¹¹A föld minden királya hódoljon előtte,
s legyen minden nemzet a szolgája.

¹²Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált,
s a szűkölködőt, akin senki sem segít.

¹³Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen
és megszabadítja a szűkölködőket.

¹⁴Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól,
mert szemében drága az ő vérük.

¹⁵Éljen és legyen része Arábia aranyában,
imádkoznak is majd érte mindenkor;
Áldják őt minden nap.

¹⁶Bőséggel legyen gabona a földön,
s hullámozzék a hegyek tetején,
mint a Libanon, olyan legyen termése;
A város népe virágozzék mint a rét füve.

¹⁷Áldott legyen neve mindörökre,
maradjon meg neve, amíg a nap ragyog;
Benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége,
dicsérje őt minden nemzet!

¹⁸Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene,
egyedül ő művel csodákat.

¹⁹Áldott legyen az ő fölséges neve örökre,
teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!