Istenünk, Te énekszó, zene és dicséret kíséretében vonultál be a szentélybe.
Kérünk, jöjj a mi szívünkbe is, és lakozz nálunk, hogy dicsérhessünk Téged.
Velünk vagy a sivatagban, a nehéz időkben, segíts, kérünk, hogy akkor is a
Te utadon maradjunk, ne forduljunk ellened. Benned bízunk, Istenünk.
68. Zsoltár
1A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.
2Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei,
elfutnak előle, akik gyűlölik őt.
3Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el,
ahogyan a viasz elolvad a tűzön,
Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!
4Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt,
s vigadoznak örömükben.
5Mondjatok éneket Istennek,
zengjetek zsoltárt nevének,
Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik:
Úr az ő neve.
Ujjongjatok őelőtte,
6aki az árvák atyja, özvegyek bírája,
Isten az ő szentséges hajlékában.
7Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak,
a foglyokat kivezeti a bőségre,
a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.
8Isten, amikor néped élén kivonultál,
amikor a sivatagon áthaladtál,
9megremegett a föld,
csepegtek az egek,
a Sínai Istenének színe előtt,
Izrael Istenének színe előtt.
10Bőséges esőt adtál örökségednek, Isten,
s ha ellankadt, te felüdítetted.
11Nyájad megtelepedett rajta,
jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.
12Az Úr mondja a szót;
Szüzek serege hozza az örömhírt:
13»A seregek királyai futva futnak,
a háznak szépe zsákmányt osztogat.
14Ti pedig békén pihentek az aklok között,
akárcsak az ezüstszárnyú galambok,
halvány, aranyszínű tollakkal.
15Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat,
hótól fehérlik a Szelmon.«
16A Básán hegye Isten hegye,
a Básán hegye sok ormú hegy.
17Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek,
a hegyet, amelyen Isten tetszéssel lakott?
Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!
18Tízezernél is több a harci szekere Istennek:
bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.
19Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél;
Hódolati ajándékként embereket fogadtál,
hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.
20Áldott legyen az Úr minden nap!
Üdvösségünk Istene hordoz minket.
21A mi Istenünk szabadító Isten,
s az Úr, az Úr a halálból is kivezet minket.
22De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét,
a bűneikben járók bozontos koponyáját.
23Így szól az Úr: »Hazahozlak Básánból,
a tenger fenekéről is visszahozlak,
24hogy lábad vérben gázoljon
és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.«
25Látták, Isten, amint bevonultál,
Istenem, királyom, bevonulásod a szentélybe.
26Elöl mennek az énekesek,
utánuk a kobzosok,
középen a dobverő leányok.
27»Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent,
akik Izrael forrásából származtok.«
28Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket,
Júda fejedelmei vezéreikkel,
Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.
29Mutasd meg, Isten, hatalmadat;
Erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél.
30Jeruzsálemi templomodba
királyok hozzanak neked ajándékot.
31Fenyítsd meg a nádas vadját,
a népek tehenei között a bikák csordáját:
boruljanak le ezüst kincseikkel.
Szórd szét a háborúra vágyó népeket!
32Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai,
Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.
33Föld országai, Istennek énekeljetek,
zengjetek az Úrnak dicséretet, zengjetek Istennek,
34aki kezdettől fogva az egek egén trónol;
Íme onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.
35Magasztaljátok Isten dicsőségét.
Az ő felsége honol Izrael felett,
az ő ereje a fellegek között.
36Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben!
Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének.
Áldott legyen Isten!