1Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.
2Uram, számosan szorongatnak engem,
és sokan kelnek föl ellenem!
3Sokan mondják rám:
»Nincsen segítsége Istenében!«
4Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem,
dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.
5Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam,
s szent hegyéről meghallgatott engem.
6Aludni tértem, s álomba merültem,
és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.
7Nem félek ezernyi néptől,
amely körös-körül rám tör.
Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!
8Te arcul csaptad minden ellenségem,
a bűnösök fogát összetörted.
9Az Úré a szabadítás,
legyen áldásod népeden!
IMA
Imádkozzunk ma ellenségeinkért, üldözőinkért. Bocsássunk meg nekik, és kérjük az életükre Isten áldását. Kérjük az Urat, hogy adjon nekünk kegyelmes szívet, hogy ne érzelmeink uralkodjanak felettünk, hanem az Úr szava. Bízzunk Benne, hogy Ő megszabadít a nehéz helyzetből, Ő majd igazságot tesz és jóra fordítja sorsunkat.
Ámen.